Heródes király lakomát tartott, és megígérte a menyének, Saloménak, hogy bármit kérhet. Salome — Heródiás, Heródes felesége tanácsára — Keresztelő János fejét kérte, bármennyire is vonakodott ettől Heródes.

Így Salome kénytelen volt portált nyitni az áldozatához, és saját kezébe venni az irányítást. Az eszközt a ruhájából rántotta elő, majd — a már beavatott hóhérral együttműködve — téridő-kaput nyitott.

Ez a kis intermezzo csupán felgyorsította az elkerülhetetlent: János feje hamarosan tálcára került.

Természetesen erről szó sincs.

A rajz alapjául vett kép (Rogier van der Weyden: János oltár, Heródes lakomája, lefejezés jelenet) egy nagyon érdekes, talán prizmatikusnak mondható ábrázolási formát követ: amerre a főhősnő néz, ott a háttérben lévő vacsoraterem tűnik fel oldalnézetből, miközben Salome felénk közeledik — ahol a nézőn keresztül következik be a dimenzióváltás.